Részletek a könyvből:
Emlékszem, még
tojásba burkolva kuporogtam mamám vagy papám testének langyosa alatt. Éreztem
ahogy dobog a szívük és dobbanásra mozdult az enyém is. Nem féltem. Tudtam, ha
elég erős leszek, kitartó lendülettel utat törhetek az engem védő meszes burok
mögül és kikandikálhatok.
-Mama! Megjöttem!
És a melegség tovább áradt felém, kis csupasz és csúf, tehetetlen kis fióka
felé. Anyácskám, apácskám csőrükkel dédelgettek, drága szárnyukkal védelmeztek,
melengettek tovább. Felváltva hordták telhetetlen csőrömbe táplálékomat. Cserébe
én szépen növögéltem, fejlődtem és okosodtam…
...Babavarjú koromra, csupa öröm, csupa szabadság, csupa szépség és szeretet
vett körül. Télen a hóban hemperegve gurultunk, csőrünkkel lapátoltuk magunk
előtt a hófehér hidegséget. Nyáron gyakran szétszéledtünk, hogy aztán éjszakára
újra együtt lehessünk és mindent kitárgyalhassunk ami egész nap történt velünk.
Mi mindenről volt szó! Meglepődnél, ha tudnád.
Vagy csapatjátékokat játszottunk. Azt, azt nagyon élveztem!
Nem is sejtettem milyen veszély fenyeget engem és barátaimat, amikor
fogócskarepülésben beszálltunk a faluba.
...- Varjuckó! - Tárta ki az ajtót Hercegnő.
Elég hamar rám talált.
- Kár. - panaszoltam azonnal és boldogan tűrtem, ahogy kiszabadít rabságomból, külön ügyelve a rácsok közé pottyant lábaimra.
- Ennyire meleged volt, kismadaram? Fagyit kerestél? Vagy csak egyszerűen hűsölni húzódtál ide? Mit csinálsz te folyton, te oktondi? Veled mindig történik valami rendkívüli! - beszélt hozzám kedvesen, és már éreztem, hogy nincs semmi baj. A szeretet újra rám talált, fontos vagyok.
Azért Puliról se feledkeztem meg. A vacsorához tálalt sonkát egytől-egyig neki szórtam le hálám jeléül. Kicsikét meg is nehezteltem családomra, amiért ezt zokon vették tőlem. De az emberek nem tudhatnak mindent...
Mesélnék még magamról, de sokkal több történetet olvashatsz rólam a könyvben!
Megrendelheted e-mailben a kiadótól: garbokiado@t-online.hu